Mohay Tamás: Dissertationes Ethnographicae 8.
Egy naplóíró parasztember - Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken
Egy naplóíró parasztember - Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken
A kötet az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában elérhető.
ELŐSZÓKönyvemben arra teszek kísérletet, hogy leírjak és elemezzek egy 20. századi parasztgazdaságot és -háztartást, középpontban annak megteremtőjével és szervezőjével, Nagy Sándorral. E munkához szerencsés véletlen adott a kezembe forrást. 1981 nyarán, az áttelepült felvidékiek körében végzett kutatásaim során találkoztam össze Móron (Fejér m.) az akkor 84 esztendős parasztemberrel, akitől négy vaskos keményfedelű füzetet kaptam, amelyekbe ő 1925 és 1963 között gazdasági és háztartási följegyzéseit vezette. E gazdasági napló magában is kiváló forrás; feldolgozását az tette még vonzóbbá, hogy szerzője éveken át, egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig feleletet tudott adni számos kérdésemre. A munka során Nagy Sándor „házi irattáráéból újabb és újabb dokumentumokat ismertem meg, és a néprajzi gyűjtést is kiterjesztettem a parasztgazda eredeti lakóhelyeire, Ipolyfödémesre (Ipel'ské Ulány) és Ipolynyékre (Vinica, mindkettő Szlovákiában). E gazdag forrásadottságok kérdések sokaságát vetették fel, behatárolták munkámat, és irányt szabtak neki. Meg kellett ragadnom az alkalmat, hogy az írott forrásokat és a szóbeli visszaemlékezéseket egymás mellé helyezve részletes képet bonthassak ki egy paraszti gazdaság és háztartás létrejöttéről, belső szerkezetéről, kapcsolatairól; arról, hogyan alkalmazkodott a családban, a faluban, a gazdasági és történelmi környezetben végbement változásokhoz; arról, milyen apróbb-nagyobb döntéseken keresztül igyekezett önállóságát fenntartani az adósságok terhei, a növekvő család, a határok változásai, menekülés, vagyonelkobzás, kollektivizálás, beszolgáltatások mellett és ellenére. Munkám egyben módszertani kísérlet is: olyan esettanulmány, amelynek legfőbb célja a megértés, anélkül, hogy alapos összehasonlító elemzésekbe vagy elméleti általánosításokba bocsátkoznék; ezek a kutatás további szakaszai lehetnek.
E helyen illeti köszönet mindazokat, akik munkámat megszületésében segítették. Mindenekelőtt Nagy Sándort és mindazokat, akik Móron, Ipolynyéken és másutt néprajzi gyűjtéseim során válaszoltak kérdéseimre.