Láncreakció hírlevél

2023.02.13.
Láncreakció hírlevél

Kik vagyunk mi?

ALAPSZAKOS, MESTERSZAKOS, DOKTORHALLGATÓK ÉS OKTATÓK ÁLLTAK ÖSSZE,
HOGY HÉTRŐL HÉTRE MEGOSSZÁK A NAGYVILÁGGAL, MILYEN A NÉPRAJZI INTÉZET ÉLETE.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

NINCS FACEBOOKJA? IRATKOZZON FEL HAVI HÍRLEVELÜNKRE, HOGY NE MARADJON LE A BLOG TARTALMAIRÓL!

(A képekre kattintva olvashatja cikkeinket)

 

Czégényi Dóra: „Meggyőződésemmé vált, hogy nincs az a feszes időbeosztás, ami ne vezetne lemondáshoz”

Balatonyi Judit kérte fel a Láncreakció folytatására Czégényi Dórát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját, az intézmény dékánhelyettesét, aki többek között mesél példaképeiről és arról, miért gondolja, hogy a könyvtári munkának „máig zamata van”.


Tánczos Vilmos: „Egy magunktól elvállalt feladathoz kell hűségesnek lennünk, különben meghasonlunk önmagunkkal”

Czégényi Dóra kérte fel a Láncreakció folytatására Tánczos Vilmost, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatóját. Interjúnkban Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.


Keszeg Vilmos: „Serdülő gyermekként arra döbbentem rá, hogy a világ fedelét leemelték”

 Tánczos Vilmos kérte fel a Láncreakció folytatására Keszeg Vilmost, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének nyugalmazott – de annál aktívabb – oktatóját. Miért érezte úgy Keszeg Vilmos serdülő gyermekként, hogy „a szekér elől kifogták a lovakat”? Interjúnkban bevezet minket abba is, hogy szakirodalomtól a terepre vagy terepről szakirodalomhoz szokott vezetni az útja, illetve hogy miért tartja fontosnak, hogy olykor beálljon kukoricát kapálni az adatközlői mellé.


Gazda Klára: „Nincs olyan emlékem, hogy más szakmát szerettem volna művelni”

Keszeg Vilmos kérte fel a Láncreakció folytatására Gazda Klárát, erdélyi néprajzkutatót, a kolozsvári a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének nyugalmazott oktatóját, aki egy rég letűnt tudományos világról mesél nekünk, illetve arról, hogyan dolgozott együtt Kós Károllyal és miről faggatná egy képzeletbeli beszélgetésen Ernst Gombrichot.


Deáky Zita: „Az etnográfusi pálya gondolkodást, életutat meghatározó lét, amely kinyithatja a világot”

Gazda Klára kérte fel a Láncreakció folytatására Deáky Zitát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajz szakának nyugalmazott oktatóját. Interjúnkból kiderül, ki volt az a „magas, idős bácsi”, aki először néprajzi kurzusra invitálta, eszébe jutott-e valaha, hogy más szakmát válasszon magának és hogy mire figyelmeztette a női kutatói pálya kapcsán Kresz Mária és Dömötör Tekla.