Felhívás hallgatói konferenciára
Tanszéki hagyományok és változó világok
Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók II. konferenciája
Budapest, 2024. április 18–19.
A konferencia szervezője az ELTE BTK Néprajzi Intézet, társszervezője a Kultúra- és Társadalomkutató Hallgatókért Egyesület. A rendezvény szakmai partnere a Hagyományok Háza.
Szervezőbizottság: Dr. Eitler Ágnes, egyetemi tanársegéd, Dr. Vámos Gabriella, egyetemi tanársegéd
Arculat: Pamuk Lili Judit
Felhívás
Tanszéki hagyományok és változó világok.
Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók II. konferenciájára
2024 a budapesti néprajzi egyetemi oktatás történetében jeles év: kilencven éve, 1934-ben az akkor még Pázmány Péter Tudományegyetemen a néprajz első nyilvános, rendes professzorává Györffy Istvánt nevezték ki. A jubileumi év rendezvényeit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézete egy kifejezetten az egyetemi hallgatók számára rendezett konferenciával nyitja meg. Szeretnénk, hogy a különböző műhelyek találkozása által az évforduló a hazai és határon túli magyar néprajzi és kulturális antropológiai egyetemi oktatás ünnepévé váljon.
Intézetünk célja, hogy a konferenciával teret és alkalmat teremtsen a hallgatók megmutatkozására, ezáltal ösztönözze önálló kutatómunkájukat. Az új ismeretek szerzésének lehetőségét nyitóelőadásokon, workshopokon, illetve közös intézménylátogatáson keresztül biztosítjuk. Kiemelt törekvésünk továbbá, hogy a különböző tanszékek és intézek képviselői betekintést nyerhessenek egymás érdeklődésébe, munkájába, ezáltal a műhelyek közti kapcsolatok megerősödjenek, illetve az együttműködés új formái alakulhassanak ki. A rendezvény a Szegedi Tudományegyetemen 2022-ben útjára indított kezdeményezés folytatásaként, az egyetemi hallgatók vándorkonferenciájának második alkalmaként valósul meg.
A tudományos tanácskozásra a BA-s, MA-s, illetve PhD hallgatók jelentkezését egyaránt várjuk és invitáljuk őket önálló kutatásaik eredményeinek ismertetésére, illetve intézményi projektjeik bemutatására! Felhívásunk egyaránt célozza a hazánkban angol nyelvű képzésen résztvevő néprajzos és antropológus hallgatókat is, igény esetén számukra angol nyelvű szekciót szervezünk.
A konferenciára várjuk az egyetemi műhelyek oktatóit is!
Prezentációk formája: 15 perces előadás vagy poszterprezentáció
Regisztráció: JELENTKEZÉSI ŰRLAP
Jelentkezés határideje: 2024. február 29.
Kérjük, a jelentkezésnél vegyék figyelembe, hogy intézményenként maximum 6 prezentációt (előadás vagy poszter) tudunk fogadni – egy prezentációt azonban több előadó is bemutathat.
A szervezőbizottság a jelentkezés elfogadásáról 2024. március 7-ig visszajelzést küld. Túljelentkezés esetén a szervezők a beküldött absztraktokra alapozva a válogatás jogát fenntartják. Március folyamán a jelentkezők a szállás- és utazásköltségük támogatásának lehetőségeiről is tájékoztatást kapnak.
A konferenciával kapcsolatosan felmerülő kérdéseiket az eitler.agnes@btk.elte.hu; vagy a vamos.gabriella@btk.elte.hu e-mail címre várjuk.
Departments' traditions and changing worlds
The 2nd Student Conference in Ethnography and Cultural Anthropology
Dates and venue: 18–19 April 2024. Institute of Ethnography and Folklore, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University. 1091 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
Call for papers
The year 2024 has a great importance in the history of ethnographic education in Budapest. It marks the 90th anniversary of István Györffy's appointment as the first full professor of ethnography at Pázmány Péter University in 1934. To open the series of events are organized on this occasion, the Institute of Ethnography and Folklore at Eötvös Loránd University holds a conference exclusively for university students. By bringing together students and scholars with various departmental backgrounds, this anniversary meant to be a celebration of teaching and learning ethnography and cultural anthropology in Hungary and beyond its borders.
Our institute aims to create a platform to students to show their talents, thereby inspiring their academic work. We also provide opportunities to learn together from keynote lectures, workshops, and visits to various exhibitions. Our objective is to encourage representatives from different departments to gain insight into each other's interests and work. We hope to strengthen the links between institutions and foster new forms of collaboration. By organizing the 2nd Student Conference, our Institue aims to continue the initiation of the University of Szeged by fulfilling the idea of a travelling conference.
We invite BA, MA, and PhD students to apply and present the outcomes of their research as well as results of the ongoing projects of their institutions! Additionally, students studying ethnography and cultural anthropology in English in Hungary are also welcome to join the conference. They will have the opportunity to present their papers or posters in English.
Presentation format: 15-minute paper/poster presentation
Registration: REGISTRATION FORM
Please note that we can accept up to 6 presentations (oral or poster) per institution, but each presentation can have multiple speakers.
Deadline for registration: 29 February 2024. Notifications of acceptance will be sent out by 7 March 2024. The organizing committee will also inform the participants about the possibilities of gaining financial support in covering their travel and accommodation expenses.
Organizers:
Institute of Ethnography and Folklore, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University in cooperation with The Association for Students of Culture and Social Studies. The professional partner of the conference is the Hungarian Heritage House.
Contact conference organizing team: eitler.agnes@btk.elte.hu; vamos.gabriella@btk.elte.hu
Keynote előadók
Smid Mária Bernadett
PhD, egyetemi adjunktus
ELTE BTK Néprajzi Intézet Folklore Tanszék
Smid Bernadett folklorista, hispanista és műfordító, az ELTE BTK Néprajzi Intézetében működő Folklore Tanszékének adjunktusa vagyok. Legújabb kutatásaim középpontjában a kora újkori spanyol inkvizíció áll. Olyan "babonaperek" feltárásával és értelmezésével foglalkozom, amelyeken keresztül árnyalható a 16–17. századi egyszerű emberek (parasztok, kézművesek, városlakók) egészség- és betegségfelfogása, vallási élete, világképe, lokális vallásossága, a későbbi szóbeliségből ismert folklórszövegek terjedési útja, élete is. A tanúvallomások és a vallatási helyzet egyoldalúságának ellensúlyozására a perek forrásanyagát korabeli kéziratok, nyomtatott könyvek, ponyvanyomtatványok és egyéb levéltári források felhasználásával egészítem ki. Ennek a kutatásnak a másik célja az, hogy érzékeltessem a poszttridenti katolikus reformtörekvések gyakorlati megvalósulását minél alaposabb esettanulmányok kidolgozásával, a kora újkorban a Spanyol Monarchiában élt nők és férfiak életútjának, mozgásterének, lehetőségeinek felvázolásával, a populáris írásbeliség eddig feltáratlan anyagainak közlése és terjedési útjának, gyakorlati használatának bemutatásával.
Ezt a történeti antropológiai irányultságú vizsgálatot összehasonlító filológiai, szövegfolklorisztikai módszerekkel egészítem ki. Az elsődleges forrásokból kirajzolódó aktuális kutatási témáim az alábbiak: exorcizmus, kincskeresés, boszorkányság, látomások, divinációs eljárások, a lokális kulturális idegenség kérdése, társadalmi mobilitás lehetősége a kora újkorban és magyarok mint vallási ügyek miatt perbefogottak a kora újkori Spanyol Monarchiában.
A kora újkori téma mellett a populáris írásbeliség, a 20. századi vidéki nő- és lánynevelés iránt is érdeklődöm, különös tekintettel a vidékről városba költöző és ott munkát vállaló fiatal lányok szociális problémáira. Többek között ezekben a témákban publikálok magyar, angol, spanyol és katalán nyelven.
Lajos Veronika
PhD, egyetemi docens
ME BTK Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék
Lajos Veronika etnográfus, kulturális antropológus vagyok a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékének egyetemi docense, ahol elsősorban tudománytörténeti, kutatásmódszertani és alkalmazott antropológiai kurzusokat oktatok. 2022-től az angol nyelvű kulturális antropológia mesterképzés szakfelelőseként dolgozom. Harmadik éve tanítok külföldieket és szervezek a nemzetközi egyetemisták szociokulturális integrációját támogató szakmai és közösségi programokat.
Az egyetemi oktatás keretében módot kell teremtenünk arra, hogy a fiatal generáció tagjai megtapasztalhassák, milyen ereje lehet az aktív, a saját magunkért, szűkebb és tágabb társadalmi közegünkért és természeti környezetünkért egyaránt felelősséget vállaló állampolgári cselekvésnek. Noha az is kétségtelen, hogy ugyanennyire fontos felismerni a cselekvést befolyásoló tényezőket és kontextusokat is. Számomra az antropológia nemcsak különleges tudományos megismerésmódot, széleskörűen alkalmazható gyakorlati értékű tudást jelent, hanem az alkalmazott és akciószemléletű társadalomtudományi szerepvállalás különféle lehetőségét is magában hordozza. A kétezres évek közepén egy moldvai csángó településen szerzett egyéves kutatási és magyarnyelv-oktatási tapasztalataim vezettek arra, hogy módszeresebben kezdjek el foglalkozni az antropológiai tudás gyakorlati alkalmazásának ügyével és a helyieket is bevonó fejlesztésnek a kérdésével.
A részvételi szemléletmód akadémiai (kutatási és oktatási) alkalmazásához több szálon kapcsolódom. Legutóbb egy 4 éves részvételi nyelvészeti etnográfiai kutatást végző multidiszciplináris kutatócsoport tagjaként, például, társasjátékot fejlesztettünk moldvai csángókkal a nyelvi ideológiákhoz kapcsolódóan. A részvételi szemléletmódot oktatási és tréneri gyakorlatomban is alkalmazom, hiszen nem lehet a részvételiségről úgy beszélni, hogy az nem részvételi módon történik.
Célom, hogy a magyar társadalomtudományos környezet minél több színterén (pl. tematikus konferencia, interjú akciókutatókkal, workshopok, Replika 100. lapszáma, tréningek) jelenjen meg témaként a részvételiség, az érintettek bevonása és a társadalomtudományi tudás gyakorlati alkalmazása (alkalmazott antropológia és akciókutatás), induljon párbeszéd a kérdésről. Ez az út számomra is egy tanulási folyamat, aminek köszönhetően sok hasonlóan gondolkodó és inspiráló szakembert és a munkájukat ismertem meg. A téma ugyan egyre láthatóbbá válik a társadalomtudományi mező számos területén, de még sok további teendő áll előttünk ezen a téren.
Néhány további kutatási terület: vidékantropológia (Káli-medence sokszínű kisvilágai), kulturális alkalmazkodás, feminista antropológia. Ezekben a témákban magyar és angol nyelven publikálok.
Lajos Veronika szerepelt a blogunk Láncreakció rovatában is, az akkor készült interjút itt tudjátok elolvasni.
Lajos Veronika a „hónap társadalomkutatója” – FSZEK-interjú pedig itt olvasható.
Intézménylátogatás
MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Arany Sas Patikamúzeum (2024. április 20.)
Szakmai vezető: Vámos Gabriella, PhD egyetemi tanársegéd
Vámos Gabriella etnográfus–muzeológus vagyok, az ELTE BTK Néprajzi Intézetében működő Tárgyi Néprajzi Tanszék tanársegéde, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa. Kutatásaim, magyar és angol nyelvű publikációim a természetgyógyászat, az egészségügyi felvilágosítás, az egészségnevelés, a népi gyógyászat, a gyógyszerészettörténet 19–20. századi, valamint a kultúra és életmód, a munkásfolklór szocializmuskori történetéhez kapcsolódnak. Az oktatói munkám során fontos célom, hogy felkeltsem a hallgatók érdeklődését a múzeumok, a muzeológia csodálatos világa iránt, ezért rendszeresen szervezek múzeumlátogatásokat, tárlatvezetéseket a diákok számára. A konferencia zárásaként a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba és az Arany Sas Patikamúzeumba kalauzolom el az érdeklődőket, és tematikus tárlatvezetéseken keresztül szeretném bemutatni nekik a népi kultúra, az orvos- és gyógyszerészettörténet közötti kapcsolatokat.
Intézményekről
A Semmelweis Ignác (1818–1865) szülőházában megnyílt múzeum állandó kiállítása az ókortól a modern időkig tartó utazásra hívja a látogatókat, és nemcsak gyógyítás folyamatos fejlődéséről, hanem az orvostudomány és a gyógyszerészet szerepéről is tájékoztat a különböző korokban és civilizációkban.
A Semmelweis Múzeumhoz tartozó Arany Sas Patikamúzeum helységeiben a 18. század közepétől az első világháborúig valóban gyógyszertár működött. A középkori épület alsó szintjét kezdetben kereskedelmi célokra használták, mai formáját a 18–19. században nyerte el, amikor az officina és a laboratórium kialakítására került sor. A kiállítás, amely e két fő enteriőr köré épül, írott, képi és tárgyi emlékeken keresztül nyújt bepillantást a reneszánsz és barokk gyógyszerészet történetébe.
További részletekért lásd: https://semmelweismuseum.hu/
