2023. januári hírlevél
Kik vagyunk mi?
ALAPSZAKOS, MESTERSZAKOS, DOKTORHALLGATÓK ÉS OKTATÓK ÁLLTAK ÖSSZE,
HOGY HÉTRŐL HÉTRE MEGOSSZÁK A NAGYVILÁGGAL, MILYEN A NÉPRAJZI INTÉZET ÉLETE.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
NINCS FACEBOOKJA? IRATKOZZON FEL HAVI HÍRLEVELÜNKRE, HOGY NE MARADJON LE A BLOG TARTALMAIRÓL!
(A képekre kattintva olvashatja cikkeinket)
Havay Viktóriát a 200 éve megjelent Gaal György: Mährchen der Magyaren kötetről kérdeztük
2022-ben (amikor az interjúnk készült) 200 éve, 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény németül Bécsben, Gaal György Mährchen der Magyaren című munkájának fordítása és kritikai kiadása azonban folklorisztikai jelentősége ellenére máig nem történt meg. Havay Viktóriát, az ELTE BTK Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Program doktoranduszát, a német nyelvű mesék fordítóját kérdeztük a jubileum alkalmából. Miért nem fordította le eddig senki az első magyar népmeséket tartalmazó kötetet? A gót betűk megfejtésén túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Népmesék egyáltalán a Gaal-szövegek? Ilyefalvi Emese interjújából kiderül.
Gaal György: Az ördög réme
A Gaal György-jubileum alkalmából néhány mese magyar fordítását közöljük a blog olvasóival. Elsőként A világ hálája (Der Welt Lohn) című népmesét olvashatták, most pedig Az ördög réme borzolja a kedélyeket. Vajon mi történik, ha egyszer egy ördög úgy dönt, hogy kipróbálja a házas élet örömeit? A meséket az eredeti német nyelvű szöveg kíséretében Havay Viktória fordításában adjuk közre.
A személyes viszontlátás öröme – Beszámoló az International Conference of Young Folklorists 11. alkalmáról
Intézetünk doktoranduszai, Horváth Kinga és Suszta Laura, illetve oktatónk, Vámos Gabriella részvételével zajlott a Fiatal Folkloristák 11. konferenciája Helsinkiben, amely idén a The Stuff of Tradition: Materiality and Media in Folklore Studies címet kapta. A 2022. október 26–28. között megtartott eseményről Vámos Gabriella számol be, akitől megtudhatjuk, milyen volt újra offline részt venni a konferencián, milyen témákról esett szó, illetve, hogy miért érdemes minden fiatal kutatónak részt venni a YoFo-n.
Etikus-e az emberi maradványokat tudományos célra használni? – kerekasztal beszélgetés a Néprajzi Múzeumban
2022 októberében a Néprajzi Múzeum rendhagyó módon egy olyan kerekasztal-beszélgetésnek adott otthont, amelynek témáját nem a múzeum saját gyűjteménye vagy kiállítása adta, ráadásul nem is egy bevett néprajzi témáról volt szó. Az Emberi maradványok a múzeumokban címmel megrendezett beszélgetésen a MúzeumCafé 90. számában felvillantott kérdéseket vitatták meg a résztvevők, nevezetesen, hogy hol húzódik a tudományosság és etikusság határa, ha emberi csontok vizsgálatáról van szó. Milyen információhoz juthatunk elődeink maradványainak kutatása közben és hogyan lehet a megszerzett tudást felhasználni?
„A közös zenélés képes hidat építeni különböző kultúrák között” – Morvay Judit civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
Néprajzos hallgatóként került a bagi romatelepre, majd zenepedagógusként tanult tovább Bécsben. Az emberek iránti kíváncsiság és a szociális hátrányok enyhítésének vágya végül egy zeneművészeti alapítványban öltött testet. Megújult Alumni sorozatunkban olyan, az ELTE Néprajzi Intézetben végzett néprajzosokat kérdeztünk, akik nem az akadémiai világban helyezkedtek el, hanem valamilyen civil szakmában találták meg hivatásukat. A sorozat második részében Morvay Judittal ismerkedhetünk meg, aki a hangok nyelvén került közel számára ismeretlen világokhoz. A cikkből az is kiderül, hogy Juditot milyen kapcsolat fűzi az ismert néprajzkutató, Morvay Judithoz.
