2023. áprilisi hírlevél
Kik vagyunk mi?
ALAPSZAKOS, MESTERSZAKOS, DOKTORHALLGATÓK ÉS OKTATÓK ÁLLTAK ÖSSZE,
HOGY HÉTRŐL HÉTRE MEGOSSZÁK A NAGYVILÁGGAL, MILYEN A NÉPRAJZI INTÉZET ÉLETE.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
NINCS FACEBOOKJA? IRATKOZZON FEL HAVI HÍRLEVELÜNKRE, HOGY NE MARADJON LE A BLOG TARTALMAIRÓL!
(A képekre kattintva olvashatja cikkeinket)
Megjelent a Tárgyak és folklór – Tanulmányok a 75 éves Szacsvay Évától című tanulmánykötetA Néprajzi Múzeum és az ELTE BTK Néprajzi Intézet gondozásában jelent meg a Szacsvay Éva több mint 40 évi termékeny munkáját összefoglaló tanulmánykötet Tárgyak és folklór címmel. Cikkünkben Muntagné Tabajdi Zsuzsanna szerkesztői előszavát és a tanulmányok szerzőjének bevezetőjét olvashatják.
Szacsvay Éva: „Én nem műtárgyat hoztam haza, hanem az emberi életeknek a megjavítása céljából ültem a terepen.”
Szacsvay Évával, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott muzeológusával 2021-ben megjelent gyűjteményes kötete, a Tárgyak és folklór kapcsán beszélgetett Leányfalun a kötet szerkesztője, Muntagné Tabajdi Zsuzsanna. Az interjú abban a ’30-as években épült tornácos, régi házban készült, melyben Éva már gyerekként is a nyarait töltötte és ahol anyai nagyapját, Ravasz Lászlót, az 1948-ban félreállított református püspököt látogatta.
Keszeg Vilmos: „A kézírás a töprengés szabadságát biztosította”
Kézzel, írógéppel, szövegszerkesztővel. Keszeg Vilmos néprajzkutató életét és pályáját végigkíséri az írás szeretete és a technikai változásokhoz kapcsolódó küzdelmek is. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy miként jutott hozzá az első családi írógéphez, hogyan készült egy monográfia korrektúrája az írógépes korszakban és milyen tréfát űzhet az emberrel a huzat és egy vicces kedvű nyomdai alkalmazott.
„Próbát tenni az ismeretlennel” – Leichter Lilla alumnánkkal beszélgettünk
Édesanya, kutató, mentor. Kacskaringós utat járt be az elmúlt bő évtizedben, ami bár csak visszatekintve tűnik sorsszerűnek, inspirációt jelenthet sokak számára. Megújult Alumni sorozatunkban olyan, az ELTE Néprajzi Intézetben végzett néprajzosokat kérdeztünk, akik nem az akadémiai világban helyezkedtek el, hanem valamilyen civil szakmában találták meg hivatásukat. Az ötödikként bemutatott Leichter Lilla hátrányos helyzetű roma fiatalokkal dolgozik. A cikkben őszintén mesél külső és belsővé tett elvárásokról, önismeretről, „kapudrogokról” és arról a bizonyos „néprajzos szemüvegről”.