2022. decemberi hírlevél
Kik vagyunk mi?
ALAPSZAKOS, MESTERSZAKOS, DOKTORHALLGATÓK ÉS OKTATÓK ÁLLTAK ÖSSZE,
HOGY HÉTRŐL HÉTRE MEGOSSZÁK A NAGYVILÁGGAL, MILYEN A NÉPRAJZI INTÉZET ÉLETE.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
NINCS FACEBOOKJA? IRATKOZZON FEL HAVI HÍRLEVELÜNKRE, HOGY NE MARADJON LE A BLOG TARTALMAIRÓL!
(A képekre kattintva olvashatja cikkeinket)
Tánczos Vilmos: „Köszönöm az írógépnek, hogy amikor a legfontosabb volt, önfegyelemre és a leírt szó megbecsülésére tanított”
A géppel írott szó jelentősége, az államhatalom és ennek kijátszása elevenedik meg Tánczos Vilmos visszaemlékezésében, amelyből megtudhatjuk miféle nehézségeket okozott az 1980-as évek Romániájában egy magyar karakterekkel felszerelt írógép, vagy milyen intenzitással követte nyomon az erdélyi magyar értelmiség magyarországiakkal való „gyanús” kapcsolattartását. Szó esik még a tusnádfürdői évekről, iskolai színjátszásról és a privát ellenállás hétköznapi formáiról gazdag képmelléklettel.
Múzeum – Örökség – Kommunikáció – Beszámoló a KJNT kolozsvári konferenciájáról
Mi a szerepe ma egy múzeumnak? Milyen hatást gyakorolnak az identitásra, a társadalmi érzékenységre, a digitális ismeretek és kompetenciák fejlesztésére? Milyen szakmai elvek mentén teszik mindezt? Miként gondolunk ma a múzeumokra: mint a szórakozás vagy mint a tanulás helyszíne? És mennyire fontos a mai világban a szórakozva tanulás? Intézetünk doktorandusza, Prikler Szilvia Beatrix részt vett a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) Múzeum – Örökség – Kommunikáció című konferenciáján, ahol a mai magyar muzeológia legfontosabb kérdéseit járták körül 2022 októberében Kolozsváron.
Kötetajánló
„Várjatok kutyapecérek, majd holnap feladlak a vármegyére.” Hogyan szegték meg a törvényt eleink a 18. században Heves és Külső-Szolnok vármegyében? – Interjú Horváth-Bálint Petrával
Horváth-Bálint Petra tíz éven át tartó kutatásának eredményeként 2019-ben védte meg a Mindennapi élet Heves és Külső-Szolnok vármegyében (1750–1850). Büntetőperek történeti néprajzi vizsgálata című doktori értekezését. Sáfár Anna egy késő délutáni videóhívás során beszélgetett Petrával, aki bepillantást adott a vármegyei büntetőperek és tanúvallomások világába, amelyek alapján megismerhetjük a korabeli mindennapi élet egyes elemeit, a közösségi és családi életet, sőt egészen az egyéni életvilágok rejtett zugaiba is betekinthetünk. Hogyan eleink? interjúsorozatunk záróakkordja következik.
Pingálás, fazekasság, festés, paprikatermesztés – beszámolók a kalocsai terepgyakorlatról
Kalocsán járt terepgyakorlaton a másodéves hallgatók egy csoportja 2022 júliusában Bali János vezetésével. Terepük rendhagyó módon város volt, ami a témák színes skálája mellett kihívásokat is tartogatott, a hét végén pedig egy konferencia keretein belül mutathatták be eredményeiket. A hallgatók beszámolói következnek.
Falunap, tésztagyár, borkóstoló – beszámoló a gyermelyi terepgyakorlatról
A második évfolyam másik csoportja 2022 augusztusában a Komárom-Esztergom megyei Gyermelyen járt terepgyakorlaton, ahol élményekben gazdag hetet töltöttek. Eitler Ágnes iránymutatásaival elsajátították a terepmunka módszertanát és számos kalandban részesültek. Rövid beszámolóikkal a résztvevők szólalnak meg.
„Az illusztrációs munka is hasonlít a néprajzosokéra” – Korbuly Ágnes civil szakmában elhelyezkedő alumnánkkal beszélgettünk
Hogyan lehet közelíteni egymáshoz a néprajzot, a kulturális antropológiát és a vizuális művészeteket? És mindez hogyan lehet forrása az alkotásnak? Mik a közös módszerek, metszéspontok? Megújult Alumni sorozatunkban olyan, az ELTE Néprajzi Intézetben végzett néprajzosokat kérdeztünk, akik nem az akadémiai világban helyezkedtek el, hanem valamilyen civil szakmában találták meg hivatásukat. Következő beszélgetőpartnerünk Korbuly Ágnes, szabadúszó illusztrátor, aki elmeséli, hogyan hasznosítja a néprajz és kulturális antropológia szakon szerzett tudását az alkalmazott művészetekben.